A koronavírus világjárvány tavaszi megjelenésének árnyékában, némileg kicsit ugyan háttérbe szorítva, de a kulturális szférában dolgozókat annál inkább érintve fogadta el az Országgyűlés a 2020. évi XXXII. törvényt, melynek értelmében a kulturális intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonya 2020. év november hónap 1. napjával nevezett törvény erejénél fogva munkaviszonnyá alakul át. Ennek értelmében tehát a kulturális szférában munkát végzők foglalkoztatására irányadó szabályokat a megjelölt dátumtól kezdve az 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) helyett a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (Mt.) kell keresnünk.
A változás a következő intézményeket érinti: egyrészt a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (Ltv.) szerinti levéltárakat, másrészt a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (Kultv.) szerinti muzeális intézményeket, nyilvános könyvtárakat, közművelődési intézményeket és integrált kulturális intézményeket, továbbá az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) szerinti előadó-művészeti szervezeteket.
A jogszabály értelmében már az átalakulást megelőzően, 2020. július 1-jétől sem létesíthető közalkalmazotti jogviszony ezen intézményekben. Ezzel párhuzamosan a munkáltatónak ez év augusztus 15. napjáig írásos formában kellett közölni az Mt. szerinti munkaviszonyra vonatkozó ajánlatának részletes tartalmi elemeit. A jogszabály értelmében ugyan a munkabér összege az átalakulást követően nem lehet alacsonyabb mértékű annál, mint amit a közalkalmazottat 2020. év október hónap 31. napján megilleti – ideértve a fizetési osztály és a fizetési fokozat szerint megállapított illetményt, a munkáltató döntésén alapuló illetményrészt, az illetménykiegészítést, az illetménypótlékot és a rendszeres keresetkiegészítést is, ugyanakkor nem volt véletlen az érintettek aggodalma az intézkedéssel összefüggésben, hiszen az Mt. köztudottan kevesebb garanciális védőhálót tartalmaz a foglalkoztatás biztonsága, és a folyamatos előrejutás vonatkozásában, mint a Kjt.
A közalkalmazottnak a fenti ajánlattételre 30 napon belül írásban kell nyilatkozni, ellenkező esetben a közalkalmazotti jogviszonya átalakulás nélkül megszűnne. Ugyanígy járna az érintett, ha úgy nyilatkozik, hogy a továbbfoglalkoztatáshoz nem járul hozzá, vagy ha a kitűzött határidőn belül nem tudnak a felek megállapodni a foglalkoztatás tartalmi elemeiben. Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséről, valamint köteles a közalkalmazott számára a Kjt. szerinti végkielégítést megfizetni. Így természetesen abban az esetben is jár a közalkalmazottnak a végkielégítés, ha tulajdonképpeni ráutaló, vagy kifejezett magatartásával ő maga dönt úgy, hogy nem kíván az Mt. keretein belül történő foglalkoztatáshoz hozzájárulni. Határozott idejű jogviszony esetén szintén a Kjt-ban meghatározott távolléti díjat kell megfizetni, azzal, hogy a közalkalmazott részére egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó távolléti díja jár.
Amennyiben a közalkalmazott az „átalakult” foglalkoztatásához hozzájárul, mivel a jogviszony folyamatosan fennáll, – egy, a munkáltató személyében bekövetkező változás speciális esete következik csak be –, az átalakuláskor egyrészt nem jogosult végkielégítésre, másrészt ugyanakkor a közalkalmazotti jogviszony átalakulása során létrejövő munkaviszony tekintetében a foglalkoztató sem köthet ki próbaidőt, a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt ugyanis folyamatosnak kell tekinteni. Mégis van egy rendelkezés, ami ugyanakkor némileg emlékeztet a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésére, a foglalkoztatott számára ugyanis a jogviszony átalakulását megelőző napon meglévő, ki nem adott szabadságot a munkáltatónak pénzben meg kell váltania. Némileg emlékeztet a Kjt garanciális szabályaira a törvénynek azon rendelkezése, miszerint a közalkalmazotti jogviszony átalakulásával létrejövő munkaviszonyra az átalakulást követő öt évben a Kjt-nek a végkielégítésre és a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait alkalmazni kell.
Összességében elmondható, hogy a versenyképesség, és rugalmasság szempontjainak figyelembe vételét hangoztatva a kormányzat elsősorban a munkáltatóknak kedvezett a kulturális szféra foglalkoztatási szabályainak átalakításával. Az átalakulással egyszerűbb lesz megszüntetni a munkavállalók munkaviszonyát, rövidül a felmondási idő, és kevesebb végkielégítés fog járni. Megszűnik továbbá a bértábla, a bérek rendezését tehát az egyéni, vagy a szakszervezeti szintű érdekérvényesítés fogja tudni befolyásolni. A kialakult új helyzetre tekintettel érdemes lesz a megváltozó életviszonyokat a kollektív munkajog eszközeivel rendezni hosszútávon.
